Jedlik Ányos Klaszter

A Jedlik Ányos Klaszter szerint a hazai buszbeszerzéseknek összhangban kell lenniük a nemzeti e-mobilitási stratégiával, így a kínai BYD gyártónak is figyelembe kell venni a hazai elektromobilitási terveket. A sajtóban megjelent tudósítások szerint a kínai BYD európai leányvállalata csalódásának adott hangot amiatt, hogy a Budapest közösségi közlekedésért felelős szervezetek nem támogatják a cég elektromos buszainak bérletéről szóló szerződést. Az Index cikke ennek kapcsán idézi Isbrand Ho urat, a BYD Europe ügyvezető igazgatóját is arról, hogy noha a cég a BKV tender után véglegesen döntött az európai összeszerelő üzem Komáromba helyezéséről, ám a mindössze öt darab elektromos busz bérlésének elmaradása esetén mégsem indítanák el a gyárat. Ismereteink és a Külügyminisztérium információi szerint a gyár tekintetében döntés még nem született. A JÁK képviselői jelen voltak néhány napja a kortrijki BusWorld kiállításon, ahol Ho úr személyesen jelentette be, hogy cége leghamarabb másfél év múlva nyithatja meg európai gyárát. Mint a BYD ügyvezetője akkor elmondta, az összeszerelő üzem számára számos helyszínt azonosítottak, a végső kiválasztás pedig azon múlik, hogy milyen a helyi munkaerő-kínálat, illetve hogy a „fogadó ország mennyire barátságos Kínával”. A kínai cég értékesítésének célpontja újabban Nyugat-Európa (az erős elektromos járműgyártási pozíciókkal rendelkező Nagy-Britannia, Hollandia és Németország), ezért a magyar gyáralapítás szándéka nem tűnik megalapozottnak.  (http://www.busworld.org/articles/detail/2617/byd-may-open-european-bus-plant-soon) A BYD egyébiránt eredetileg nem a buszgyártásban, hanem kiváló minőségű akkumulátorok előállításában szerzett komoly nevet magának, külpiacain pedig a kölcsönös előnyök jegyében a tervezési és gyártási folyamatokban szoros együttműködést alakított ki nemzetközi buszgyártó partnereivel. Az erős buszipari hagyományokkal rendelkező Magyarország is kínál ilyen jó együttműködési lehetőségeket. Kompetens hazai cégek bevonásával elérhető, hogy ne ismétlődjenek meg az ugyancsak kínai King Long buszok üzemeltetési és műszaki problémái. A hazai elektromobilitás szereplői természetesen jól ismerik a kínai BYD erőfeszítéseit az alternatív meghajtású járművek globális piacán. Elismerés illeti a vállalat vezetését és dolgozóit azért, hogy Kína jelenleg a környezetbarát járművek fejlesztésének egyik központjává kíván válni. A bőkezű pekingi állami megrendelések jól jelzik, hogy a kínai kormányzat milyen nagy jelentőséget tulajdonít a zöld közlekedésnek. A Jedlik Ányos Klaszter ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kínai partnerek dinamikus fellépése az Európai Unióban és Magyarországon csak akkor vezethet eredményre, ha messzemenően figyelembe veszik az itt elfogadott elektromobilitási terveket, amelyekben elsődleges hangsúlyt kap a hazai ipar fejlesztése. Magyarország a kiotói egyezmény követelményeinek betartását mindenben figyelembe veszi. Ennek megfelelően magyar városokban a légszennyezettségi adatok jóval kedvezőbbek, mint például Kínában, élhetőbb feltételeket biztosítva ezzel az állampolgároknak. Magyarország kormánya jelen időszakban véglegesíti nemzeti szakpolitikai terveit a zéró emissziós közlekedés elősegítésére. A vonatkozó programok beindítását, megalapozását is szolgáló Jedlik Ányos Terv tartalmazza azokat a megfontolásokat is, amelyek a következő időszakban a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs képességek, valamint a versenyképes ipari kapacitások erősítését célozzák a járműiparban, az energetikai szolgáltatások terén és az informatikai szektorban. Különösen fontos célkitűzés, hogy a magyar e-mobilitásban érdekelt üzleti szereplők tiszta versenyhelyzetben tudjanak helyt állni az Európai Unió egységes piacán, ezért a brüsszeli követelményekkel összhangban hangsúlyos cél elkerülni a harmadik országokból komoly állami támogatásokkal érkező konkurensek térnyerését. Az Európai Bizottság a közös uniós érdekek egyértelműsége miatt maradéktalanul támogatja ezt a célt, és nyilatkozatai szerint nem engedi a pillanatnyi vételár alapján olcsónak tűnő, de a teljes bekerülési költség (TCO) szerint végül túlárazottnak bizonyuló dömpingtermékek beáramlását egyik tagállamon keresztül sem az egységes piacra. A BYD vezetése az európai piacra lépés érdekében gyakorlatilag valamennyi, fejlett járműiparral rendelkező európai államot megkereste egy összeszerelő üzem létesítésére vonatkozó ajánlattal, amelyet azonban ezen államok a fenti célokkal való összhang hiánya miatt nem fogadtak el. Legutóbb Bulgáriában hiúsult meg ez a törekvés.  A BYD-nak piacra lépése során minden tagállamban figyelembe kell vennie a fenti célokat, éppúgy ahogy a Nagy-Britanniaban történt.Az Egyesült Királyság kormánya a nyáron létrejött szerződésben kikötötte, hogy a BYD csakis egy tekintélyes hazai partnerrel, az Alexander Dennis Limited buszgyártóval együtt alakított közös vállalat keretében jelenhet meg a brit, egyben az uniós piacon. A Jedlik Ányos Klaszter természetesen elismerően vette tudomásul, hogy a BYD egy kisebb alkatrészgyártó bázist hozott létre Komáromban. A Klaszter a BYD-t az uniós célokkal összhangban lévő hazai érdekek figyelembe vétele mellett szívesen vonná be a hazai elektromobilitási potenciálok építésének programjába. Üdvözölnénk, ha kínai partnereink úgy döntenének, hogy Magyarországon a nemzeti elektromobilitási stratégiával, a Jedlik Ányos Tervvel összhangban fokozzák üzleti tevékenységüket ugyanolyan szabályok szerint, mint amelyek az Európai Unió összes többi tagállamában érvényesek. Meggyőződésünk, hogy ennek révén a BYD is jelentősebb sikerekre számíthat. A közös célok érdekében a Jedlik Ányos Klaszter kész felajánlani segítségét és együttműködését bármely nemzetközi partnerének. Tovább a teljes cikkhezForrás: